🇩🇪 4. Juni 1920: Der Schandvertrag von Trianon 🇭🇺 1920. június 4.: A szégyenletes trianoni diktátum!

🇩🇪 (Gekürzte Fassung. Der Link zur zweisprachigen und fünfseitigen PDF-Langfassung ist am Beitragsende.)

Die neuen Grenzen wurden oft als willkürlich und ungerecht empfunden, was zu anhaltenden Spannungen und Konflikten in der Region beitrug.

Territoriale Verluste:
Ungarn verlor 2/3 seines Territoriums und 2/3 seiner Bevölkerung. Die verlorenen Gebiete gingen an die neu gegründeten oder vergrößerten Nachbarstaaten:

• Siebenbürgen an Rumänien;
• Slowakei und Karpatenukraine an die neu gegründete Tschechoslowakei;
• Kroatien, Slowenien und Batschka an das neu gegründete Königreich der Serben, Kroaten und Slowenen (später Jugoslawien);
• Burgenland an Österreich.

Militärische Bestimmungen:
Ungarn mußte seine Armee auf 35.000 Mann reduzieren und durfte keine Wehrpflicht einführen und es war außerdem verboten, schwere Waffen wie Panzer und Flugzeuge zu besitzen.

Wirtschaftliche Bestimmungen:
Ungarn mußte Reparationszahlungen leisten und die wirtschaftlichen Verbindungen zu den verlorenen Gebieten neu regeln, was zu großen wirtschaftlichen Schwierigkeiten führte.

Bevölkerung:
Viele ethnische Ungarn fanden sich plötzlich in neuen Staaten wieder, was zu Spannungen und Minderheitenproblemen führte.
Hier sind einige Gesichtspunkte, wie die Ungarn den Schandvertrag von Trianon heute sehen.

Trauer und Erinnerung:
Er ist in Ungarn eine nationale Tragödie und somit wird jährlich am 4. Juni durch den „Tag der nationalen Verbundenheit“ daran und vor allem an die verlorenen Gebiete und die ungarischen Gemeinschaften, die heute in Nachbarländern leben, erinnert.

Öffentliche Diskussionen:
In der Politik und Gesellschaft spielt Trianon eine bedeutende Rolle, denn das Bewußtsein für vaterländische Einheit und Identität, welches die Ungarn heute seit 1.129 Jahren haben, läßt sich nicht einfach mit einem (einseitigen, den Ungarn aufgezwungenen) Unrechtsvertrag löschen.

Kulturelle Identität:
Die ungarischen Minderheiten in den Nachbarländern wie Rumänien (Siebenbürgen 1,8 Mio.*), Slowakei (1,9 Mio.*), Serbien (und ehemals jugoslawische Gebiete 600.000*), Ukraine (150.000*), Burgenland (90.000*) und weitere Gebiete sind ein wichtiger Teil der nationalen Identität und Politik des Mutterlandes Ungarns.

Bildung und Medien:
In Schulen und Medien wird die Geschichte von Trianon und seine Folgen ausführlich behandelt. Dies trägt dazu bei, daß die Bedeutung des Ereignisses im kollektiven Gedächtnis der Ungarn verankert bleibt.

Internationale Beziehungen:
Ungarns Beziehungen zu seinen Nachbarländern werden durch Trianon beeinflußt, auch wenn die meisten offiziellen Beziehungen heute stabil und kooperativ sind. Doch es gibt immer wieder Spannungen, insbesondere in Bezug auf die Behandlung ungarischer Minderheiten.

Zusammenfassend
läßt sich sagen, daß der Vertrag von Trianon in Ungarn als ein tiefes historisches Unrecht empfunden wird, das bis heute anhält und er hat so die nationale Identität noch weiter gestärkt.

Meine Vorschläge
Meine positiven Vorschläge (auch für Deutschland durchaus machbar, denn auch dort ist die „Deutsche Frage“ immer noch offen) zur „Rückgängigmachung“ von Gebietsverlusten im Kontext des Vertrags von Trianon (Versailles) auf friedliche Weise sind zwar sensibel, aber nicht ausgeschlossen.

Es gibt bereits einige positive und diplomatische Ansätze, die zur Verbesserung der Situation beitragen und möglicherweise langfristig eine partielle Korrektur von Ungerechtigkeiten ermöglichen.

Meine 7 Anregungen!

1. Grenzüberschreitende Autonomiegebiete, durch Förderung unabhängiger Regionen für Selbstverwaltung und kulturelle Selbstbestimmung.
2. Vertiefung der europäischen Integration, durch die Entwicklung von EU-Makroregionen für gemeinsame Projekte.
3. Duale (doppelte) Staatsbürgerschaft zur Stärkung der Bindung an Ungarn.
4. Bilaterale Abkommen zur Minderheitenförderung, durch Abschluß von beidseitigen Abkommen zum Schutz ungarischer Minderheiten und der Einrichtung gemischter Ausschüsse zur Überwachung und Bearbeitung von Problemen.
5. Grenzüberschreitende Entwicklungsprogramme, zur wirtschaftlichen und sozialen Integration und die Schaffung gemeinsamer wirtschaftlicher Räume zur Förderung der Zusammenarbeit.
6. Internationale Mediations- und Schlichtungsinitiativen und die Unterstützung von UNESCO-Projekten zum Schutz des kulturellen Erbes.
7. Zwischenmenschliche Verbindungen fördern, durch Austauschprogramme, kulturelle Veranstaltungen, Partnerschaften mit Schulen und Gemeinden … gemeinsame Projekte wie Sprachkurse, Arbeitskreise, Seminare …

Diese Ansätze erfordern zwar ausreichende Geduld, geschulte und redliche Diplomatie sowie das ehrliche Engagement aller beteiligten Parteien, sind aber problemlos – und ohne Landesgrenzen zu verschieben – machbar.

Während sie (noch) nicht (und in kürzester Zeit) direkt zu einer formalen friedlichen Änderungen der Grenzen führen, könnten sie dennoch dazu beitragen, die Situation der ungarischen Minderheiten im Ausland zu verbessern und ein Klima der Zusammenarbeit und des gegenseitigen Respekts zu schaffen, das immer inniger und sich-näher-kommender werden wird, setzte man diese und weitere friedlichen Ideen nach und nach um …

Der komplette Text hier:
https://lmy.de/rQNVY

Zusätzliche Anmerkung!
Ungarn hat ein Recht auf sein altes Staatsgebiet, das es vor Trianon genau 1.025 Jahre gab. Da die Staatsgründung ein längerer Prozeß war, hat sie praktisch mit Fürst Árpád 895 begonnen und es sollte bis zur eigentlichen Staatsgründung dann (mit dem Segen der Kirche) noch mehr als ein Jahrhundert vergehen, bis sie dann endlich mit der Krönung von István I. durch den ersten Erzbischof von Esztergom, Domonkos als König von Ungarn am 25. Dezember 1000 (nach dem Julianischen Kalender) vollzogen war.
Aber das ist ein Thema für einen neuen spannenden (und längeren) Aufsatz für 2025, denn dann wird Ungarn 1.130 Jahre jung. – Von mir schon jetzt:
Gratulation!

. . . . . . .
* Bei den Zahlen handelt es sich um NICHT verläßliche Informationen, da die Zahlenverwirrung zwischen offiziellen Stellen, selbst auf EU- und UN-Ebene, sehr unterschiedlich ist. Ich werde sie in einem späteren Beitrag noch einmal besprechen.
. . . . . .

🇭🇺 (Rövidített változat. A kétnyelvű, öt oldalas PDF-változat linkje a cikk végén található.)

Az új határokat gyakran önkényesnek és igazságtalannak érezték, ami hozzájárult a térségben fennálló feszültségekhez és konfliktusokhoz.

Területi veszteségek:
Magyarország elvesztette területének 2/3-át és lakosságának 2/3-át. Az elveszett területek az újonnan alapított vagy kibővített szomszédos államokhoz kerültek:

• Erdély Romániához került;
• Szlovákia és Kárpát-Ukrajna az újonnan alapított Csehszlovákiához;
• Horvátország, Szlovénia és Batschka az újonnan alapított Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz (a későbbi Jugoszláviához);
• Burgenland Ausztriához.

Katonai rendelkezések:
Magyarországnak 35.000 főre kellett csökkentenie a hadseregét, nem vezethette be a hadkötelezettséget, valamint megtiltotta, hogy nehézfegyvereket, például tankokat és repülőgépeket birtokoljon.

Gazdasági rendelkezések:
Magyarországnak jóvátételt kellett fizetnie, és át kellett szerveznie a gazdasági kapcsolatokat az elvesztett területekkel, ami nagy gazdasági nehézségekhez vezetett.

Népesség:
Sok magyar nemzetiségű ember hirtelen új államokban találta magát, ami feszültségekhez és kisebbségi problémákhoz vezetett.
Íme néhány szempont, hogyan látják ma a magyarok a szégyenletes trianoni békeszerződést:

Gyász és emlékezés:
Ez nemzeti tragédia Magyarországon, így minden év június 4-én a „Nemzeti Szolidaritás Napján” emlékezünk meg róla, mindenekelőtt az elvesztett területekről és a ma a szomszédos országokban élő magyar közösségekről.

Nyilvános viták:
Trianon fontos szerepet játszik a politikában és a társadalomban, mert a magyarok mai, 1129 éve meglévő hazafias egység- és identitástudatát nem lehet egy (a magyarokra egyoldalúan ráerőltetett) igazságtalansági szerződéssel egyszerűen eltörölni.

Kulturális identitás*:
A szomszédos országokban, mint Románia (Erdély 1,8 millió*), Szlovákia (1,9 millió*), Szerbia (és a volt jugoszláv területek 600.000*), Ukrajna (150.000*), Burgenland (90.000*) és más területeken élő magyar kisebbségek* fontos részét képezik az anyaország, Magyarország nemzeti identitásának és politikájának.

Oktatás és média:
Trianon történelmét és következményeit részletesen tárgyalják az iskolákban és a médiában. Ez hozzájárul ahhoz, hogy az esemény jelentősége megmaradjon a magyarok kollektív emlékezetében.

Nemzetközi kapcsolatok:
Magyarországnak a szomszédos országokkal való kapcsolatait Trianon befolyásolta, bár a hivatalos kapcsolatok többsége ma már stabil és együttműködő. Feszültségek azonban mindig vannak, különösen a magyar kisebbségekkel való bánásmód tekintetében.

Összegzés
Összefoglalva elmondható, hogy a trianoni békeszerződést Magyarországon mély történelmi igazságtalanságként élik meg, amely a mai napig tart, és ezáltal tovább erősíti a nemzeti identitást.

Az én javaslataim
A trianoni (versaille-i) szerződés keretében a területi veszteségek békés úton történő „visszafordítására” vonatkozó pozitív javaslataim (amelyek Németország számára is megvalósíthatók, mert a „német kérdés” ott is nyitott) érzékenyek, de nem lehetetlenek.

Vannak már olyan pozitív és diplomáciai megközelítések, amelyek segítenek javítani a helyzeten, és hosszú távon lehetővé tehetik az igazságtalanságok részleges korrekcióját.

Az én 7 javaslatom!

1. Határon átnyúló autonóm régiók, az önigazgatás és a kulturális önrendelkezés független régióinak támogatásával.
2. Az európai integráció elmélyítése az uniós makrorégiók közös projektekre történő fejlesztése révén.
3. Kettős állampolgárság a Magyarországgal való kapcsolatok erősítése érdekében.
4. Kétoldalú megállapodások a kisebbségek támogatására, a magyar kisebbségek védelmére vonatkozó kétoldalú megállapodások megkötésével, valamint a problémák nyomon követésére és kezelésére szolgáló vegyes bizottságok létrehozásával.
5. Határokon átívelő fejlesztési programok a gazdasági és társadalmi integráció érdekében, valamint közös gazdasági térségek létrehozása az együttműködés előmozdítása érdekében.
6. Nemzetközi közvetítő és egyeztető kezdeményezések, valamint az UNESCO kulturális örökségvédelmi projektjeinek támogatása.
7. A személyközi kapcsolatok előmozdítása csereprogramok, kulturális rendezvények, iskolákkal és közösségekkel való partnerségek révén … közös projektek, például nyelvtanfolyamok, munkacsoportok, szemináriumok …

Bár ezek a megközelítések kellő türelmet, ügyes és őszinte diplomáciát, valamint minden érintett fél odaadó elkötelezettségét igénylik, gond nélkül megvalósíthatók – és az országhatárok elmozdítása nélkül.

Ezek ugyan nem vezetnek közvetlenül a határok formális, békés megváltoztatásához, de hozzájárulhatnak a határon túli magyar kisebbségek helyzetének javításához, valamint az együttműködés és a kölcsönös tisztelet légkörének megteremtéséhez, amely egyre bensőségesebbé és szorosabbá válik, ha ezek és más békés elképzelések fokozatosan megvalósulnak ….

A teljes szöveg itt:
https://lmy.de/rQNVY

Kiegészítő megjegyzés!
Magyarországnak joga van a régi területéhez, amely Trianon előtt pontosan 1025 évig létezett. Mivel az államalapítás hosszadalmas folyamat volt, gyakorlatilag Árpád fejedelemmel kezdődött 895-ben, és több mint egy évszázadnak kellett eltelnie a tényleges államalapításig (az egyház áldásával), míg végül I. István magyar királlyá koronázásával – az első esztergomi érsek, Domonkos által – 1000. december 25-én (A Juliánus naptár szerint) befejeződött.
De ez egy másik izgalmas (és hosszabb) esszé témája lesz 2025-ben, amikor Magyarország 1130 éves lesz. – Tőlem már most:
Gratulálok!

. . . . . . .
* A számadatok NEM megbízható információk, mivel a hivatalos szervek közötti számzavar még EU- és ENSZ-szinten is nagyon eltérő. Egy későbbi bejegyzésben újra tárgyalom őket.
. . . . . . .