🇭🇺 Február 25.: A Magyarország‑i kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja 🇩🇪 25. Februar: Gedenktag für die Opfer der kommunistischen Diktatur in Ungarn

🇭🇺  Február 25.: A Magyarország‑i kom­mu­nista dik­tatúra áldozatainak emlék­nap­ja 

Az emlék­nap hát­tere
A Mag­yar Ország­gyűlés 2000 június 13-án a kom­mu­nista dik­tatúra áldozatainak hivat­a­los emlék­napjává nyil­vání­tot­ta február 25-ét.

🇩🇪 25. Feb­ru­ar: Gedenk­tag für die Opfer der kom­mu­nis­tis­chen Dik­tatur in Ungarn

Hin­ter­grund des Gedenk­tags
Der 25. Feb­ru­ar wurde am 13. Juni.2000 vom ungarischen Par­la­ment zum offiziellen Gedenk­tag für die Opfer der kom­mu­nis­tis­chen Dik­tatur erk­lärt.

🇭🇺 Ez Az ajándékom a mag­yaroknak Február 25-ére:
Rosa von Zehn­le úr – CD 1:
“Kíván­sá­gok az ellent­mondá­sok ellen: 1984/1“
Ezeket (saját) verseket 1984-ben írtam egy NDK‑s börtön­ben. – 2024: Negyven évvel később megzenésítet­tem.
Németh nyelvű CD:
“Wün­sche wider Wider­sprüche: DDR 1984/1”

Ezen a napon,
1947. február 25-én tartóz­tat­ták le a szov­jet hatósá­gok Kovács Bélát, a Független Kisgaz­dapárt főtitkárát. Kovác­sot Szibériá­ba deportálták, ami az éppen kibon­takozó par­la­men­táris demokrá­cia végét jelen­tette Mag­yarorszá­gon.

Apropó:
A 2001. február 25‑i megem­lékezés napjá­nak bevezetését dön­tő részben a mag­yar par­la­ment konz­er­vatív és antikom­mu­nista erői szor­gal­mazták, különösen az Orbán Vik­tor vezette Fidesz. A “régi kom­mu­nisták” (és a mai áldemokraták) vagy utó­daik ebben nem ját­szot­tak vezető szerepet.


Az események kro­nológiá­ja!

1945 előtt: Kom­mu­nista beszivárgás Mag­yarorszá­gra

• 1919: A Kun Béla vezette Tanác­sköztár­saság kom­mu­nista rend­sz­ert hozott létre, ame­lyet 133 nap után a román csap­a­tok megdön­töt­tek.
  A románok mag­yarorszá­gi bea­vatkozását 1919-ben nem a barát­ság, hanem a különösen Erdé­ly felé irányuló geopoli­tikai érdekek és területi igények motiválták. Az Antant-hat­alom által támoga­tott Romá­nia fenyegetés­nek tek­in­tette a kom­mu­nista Tanác­sköztár­sasá­got, és kihasznál­ta a kom­mu­nista Mag­yarország gyengeségét, hogy megsz­erezze az irányítást.
• 1920–1944: Mag­yarország királyság maradt Hor­thy Mik­lós alatt, a kom­mu­nista pár­tokat nagyrészt betil­tot­ták.
• 1944: A Vörös Had­sereg megszáll­ta Mag­yarorszá­got és elfoglal­ta az orszá­got.
  

1945–1949: A kom­mu­nisták átvet­ték a hatal­mat

• 1945: A választá­sok egyértelmű győzel­met hoz­tak a Kisgaz­dapárt számára (57%), de a szov­jet támo­gatású Mag­yar Kom­mu­nista Párt (MKP) kieről­tette a koalí­ciós kor­mányt.
• 1946: Mag­yarország hivat­alosan köztár­saság­gá vált, és erőtel­je­seb lett a kom­mu­nista befolyás.
• 1947. február 25.: Kovács Bélát, a Független Kisgaz­dapárt főtitkárát a szov­jet titkoss­zol­gálat (NKVD) letartóz­tat­ta és Szibériá­ba deportál­ta.
  Ez az esemény a par­la­men­táris demokrá­cia végét jelen­tette Mag­yarorszá­gon, miv­el meg­mu­tat­ta a demokratiku­san megválasz­tott kor­mány tehetetlen­ségét a szov­jet megszál­ló és az ország­ban működő kom­mu­nista erőkkel szem­ben. Kovács letartóz­tatása meg­ny­i­tot­ta az utat a kom­mu­nisták tel­jes hat­alomátvételéhez, akik a következő évek­ben átvet­ték az ország irányítását.
• 1948: A kom­mu­nisták most tel­je­sen átvet­ték a kor­mány irányítását, és mega­lakult a Mag­yar Dol­go­zók Párt­ja (MDP ) egység­párt.
• 1949: Életbe lépett a sztáli­ni alkot­mány, és betil­tot­ták az ellen­zé­ki pár­tokat. Az 1949-es sztáli­ni alkot­mány évtizedekig érvény­ben maradt Mag­yarorszá­gon, még a kom­mu­niz­mus 1989-es megszűnése után is. Csak 2011-ben vál­tot­ta fel az új alkot­mány, ame­lyet Orbán Vik­tor kor­mánya alatt írtak és vezettek be. Ez az új alkot­mány, más néven „alap­törvény”, végre való­di sza­kítást jelen­tett a kom­mu­nista múlt­tal, és kiemelte a nemzeti értékeket, a keresztény hagy­ományokat, valamint Mag­yarország tel­jes és való­di szu­v­eren­itását.

Az 1950-es évek: Elny­omás és for­radalom

• 1949–1956: Tömeges letartóz­tatá­sok, kirakat­perek (Rajk-per), kénysz­er­munkatáborok (Rec­sk).
• Okto­ber 23. — Novem­ber 4. 1956: 
  A mag­yar népfelkelés idősza­ka, ame­lyet a szov­jetek tankok segít­ségév­el vertek le.
• 1958: Nagy Imre a reformko­r­mány min­iszterel­nöke volt, és később más for­radalmárokkal együtt végezték ki.
  

1960–1989: A kom­mu­nista Mag­yarország Kádár vezetésév­el

• 1963: Rés­zleges amnesz­tia a poli­tikai foglyok számára.
• 1980-as évek: Gaz­dasá­gi vál­ság és növekvő ellenál­lás a dik­tatúrá­val szem­ben.

🇩🇪 Mein Geschenk an die Ungarn zum 25. Feb­ru­ar:
Rosa von Zehn­le úr – CD 1;
“Wün­sche wider Wider­sprüche: DDR 1984/1“
Diese (meine) Gedichte habe ich geschrieben, 1984 im DDR-Gefäng­nis. – 2024: Vierzig Jahre später, habe ich sie ver­tont.
CD in ungarisch­er Sprache:
“Kíván­sá­gok az ellent­mondá­sok ellen: 1984/1“


Dieses Datum markiert
die Ver­haf­tung von Béla Kovács, dem Gen­er­alsekretär der Unab­hängi­gen Klein­land­wirtepartei, durch sow­jetis­che Behör­den am 25. Feb­ru­ar 1947. Kovács wurde nach Sibirien deportiert, was das endgültige Ende ange­hen­den par­la­men­tarischen Demokratie in Ungarn bedeutete.

Übri­gens:
Die Ein­führung des Gedenk­tags am 25. Feb­ru­ar im Jahr 2001 wurde maßge­blich von kon­ser­v­a­tiv­en und antikom­mu­nis­tis­chen Kräften im ungarischen Par­la­ment vor­angetrieben, ins­beson­dere von Fidesz unter Vik­tor Orbán. Die “Altkom­mu­nis­ten” (und heuti­gen Schein­demokrat­en) oder deren Nach­fol­ger spiel­ten dabei keine führende Rolle.

Chronolo­gie der Ereignisse!

Vor 1945: Kom­mu­nis­tis­che Unter­wan­derung Ungar­ns

• 1919: Die Rätere­pub­lik unter Béla Kun errichtete ein kom­mu­nis­tis­ches Regime, das nach 133 Tagen durch rumänis­che Trup­pen gestürzt wurde.
  Die rumänis­che Inter­ven­tion in Ungarn 1919 war nicht durch Fre­und­schaft motiviert, son­dern durch geopoli­tis­che Inter­essen und ter­ri­to­ri­ale Ansprüche, ins­beson­dere auf Sieben­bür­gen. Rumänien, unter­stützt von den Entente-Mächt­en, sah die kom­mu­nis­tis­che Rätere­pub­lik als Bedro­hung und nutzte die Schwäche des kom­mu­nis­tis­chen Ungar­ns aus, um die Kon­trolle über die umstrit­te­nen Gebi­ete zu sich­ern.
• 1920–1944: Ungarn blieb ein Kön­i­gre­ich unter Mik­lós Hor­thy, kom­mu­nis­tis­che Parteien waren weit­ge­hend ver­boten.
• 1944: Die Rote Armee marschierte in Ungarn ein und beset­zte das Land.

1945–1949: Machter­grei­fung der Kom­mu­nis­ten

• 1945: Die Wahlen bracht­en einen klaren Sieg der Klein­land­wirtepartei (57 %), doch die von der Sow­je­tu­nion unter­stützte Ungarische Kom­mu­nis­tis­che Partei (MKP) erzwang eine Koali­tion­sregierung.
• 1946: Ungarn wurde offiziell zur Repub­lik, der kom­mu­nis­tis­che Ein­fluß nahm zu.
• 25. Feb­ru­ar 1947: Béla Kovács, der Gen­er­alsekretär der Unab­hängi­gen Klein­land­wirtepartei, wurde vom sow­jetis­chen Geheim­di­enst (NKWD) ver­haftet und nach Sibirien deportiert.
  Dieses Ereig­nis markierte das Ende der par­la­men­tarischen Demokratie in Ungarn, da es die Macht­losigkeit der gewählten Regierung gegenüber der sow­jetis­chen Besatzungs­macht und den kom­mu­nis­tis­chen Kräften im Land zeigte. Kovács’s Ver­haf­tung ebnete den Weg für die voll­ständi­ge Machter­grei­fung der Kom­mu­nis­ten, die in den fol­gen­den Jahren die Kon­trolle über das Land über­nah­men.
• 1948: Kom­mu­nis­ten über­nah­men jet­zt kom­plett die Kon­trolle über die Regierung, die Ein­heitspartei MDP wurde gegrün­det.
• 1949: Eine stal­in­is­tis­che Ver­fas­sung trat in Kraft, Oppo­si­tion­sparteien wur­den ver­boten.
  Die stal­in­is­tis­che Ver­fas­sung von 1949 blieb in Ungarn über Jahrzehnte hin­weg in Kraft, auch nach dem Ende des Kom­mu­nis­mus 1989. Erst 2011 wurde sie durch eine neue Ver­fas­sung erset­zt, die unter der Regierung von Vik­tor Orbán ver­faßt und einge­führt wurde. Diese neue Ver­fas­sung, auch als „Grundge­setz“ bekan­nt, markierte endlich einen echt­en Bruch mit der kom­mu­nis­tis­chen Ver­gan­gen­heit und betonte for­t­an nationale Werte, christliche Tra­di­tio­nen und die kom­plette und echte Sou­veränität Ungar­ns.

1950er Jahre: Unter­drück­ung und Rev­o­lu­tion

• 1949–1956: Massen­ver­haf­tun­gen, Schauprozesse (Rajk-Prozeß), Zwangsar­beit­slager (Rec­sk).
• 23. Okto­ber — 4. Novem­ber 1956: Ungarisch­er Volk­sauf­s­tand, niedergeschla­gen durch sow­jetis­che Panz­er.
• 1958: Imre Nagy war Min­is­ter­präsi­dent der Reform­regierung und wurde mit anderen Rev­o­lu­tionären hin­gerichtet.

1960–1989: Kom­mu­nis­tis­ches Ungarn unter Kádár

• 1963: Teil­amnestie für poli­tis­che Gefan­gene.
• 1980er: Wirtschaft­skrise und wach­sender Wider­stand gegen die Dik­tatur.

A Kom­mu­niz­mus Áldozatainak Mag­yar Emlék­nap­ja
2001 óta álla­mi ünnep­ségekkel, kos­zorúzás­sal és kul­turális pro­gramokkal emlékeznek meg február 25-én a kom­mu­niz­mus áldozatairól. Az emlék­nap a múlt fel­dol­go­zását és a kom­mu­nista üldözés több mil­lió áldoza­tá­nak emlékét szol­gál­ja. Az iskolák­ban a kom­mu­niz­must igazság­ta­lan rezsimként tanítják. A ren­dezvények között szere­pel­nek a hivat­a­los budapesti megem­lékező pro­gramok, a Gel­lért-hegyi kos­zorúzá­sok, az isko­lai megem­lékezések, valamint regionális kiál­lítá­sok és külön­leges ren­dezvények múzeumok­ban és tem­plomok­ban.

A budapesti Ter­ror Háza
egy múzeum, ame­ly a két mag­yarorszá­gi total­itárius rend­sz­er: a náci dik­tatúra (1944–1945) és a kom­mu­nista korszak (1949–1989) áldozatainak állít emléket. Az egyko­ri ÁVH (Államvédel­mi Hatóság, néme­tre fordít­va Állam­biz­ton­sá­gi Ügy­nök­ség) épületében talál­ható, és doku­men­tál­ja az említett rezsimek által végre­ha­j­tott atroc­itá­sokat és elny­omá­sokat.

A február 25‑i
emlék­napon továb­bi ren­dezvényekkel és megem­lékező tevékenységekkel emlékeznek meg ott a kom­mu­nista dik­tatúra áldozatairól.

Az emlék­nap jelen­tősége a jövő­be­li gen­erá­ciók számára
A nap cél­ja, hogy emlékeztessen ben­nün­ket: a kom­mu­niz­mus emberek életébe került Mag­yarorszá­gon, és nem szabad elfele­jteni az igazság­ta­lan­sá­got (több mint százmil­lió áldozat világsz­erte). A fiatal gen­erá­ciók­nak meg kell tan­ul­niuk, hogy a total­itárius ide­ológiák hogyan sér­tik az emberi jogokat. Igy lehet erősíteni és biz­tosí­tani a béke és a való­di szabad­ság tudatos megőrzését.

Der ungarische Gedenk­tag für die Opfer des Kom­mu­nis­mus
Seit 2001 wird am 25. Feb­ru­ar mit staatlichen Zer­e­monien, Kranznieder­legun­gen und Bil­dung­spro­gram­men an die Opfer des Kom­mu­nis­mus erin­nert. Der Gedenk­tag dient der Aufar­beitung der Ver­gan­gen­heit und der Erin­nerung an die Mil­lio­nen Opfer kom­mu­nis­tis­ch­er Ver­fol­gung. In Schulen wird der Kom­mu­nis­mus als Unrecht­sregime the­ma­tisiert. Zu den Ereignis­sen gehören offizielle Gedenkver­anstal­tun­gen in Budapest, Kranznieder­legun­gen am Gel­lért­berg, Gedenkak­tio­nen in Schulen sowie regionale Ausstel­lun­gen und Son­derver­anstal­tun­gen in Museen und Kirchen.

Das Haus des Ter­rors
in Budapest ist ein Muse­um, das an die Opfer der bei­den total­itären Regime in Ungarn erin­nert: der Nazi-Dik­tatur (1944–1945) und der kom­mu­nis­tis­chen Ära (1949–1989). Es befind­et sich im Gebäude der ehe­ma­li­gen (ÁVH (Államvédel­mi Hatóság, was auf Deutsch als die Staatss­chutzbe­hörde über­set­zt wer­den kann) und doku­men­tiert die Gräueltat­en und Repres­sio­nen, die von diesen Reg­i­men aus­geübt wur­den.

Am Gedenk­tag, dem 25. Feb­ru­ar,
find­en dort auch ver­stärk­ende Ver­anstal­tun­gen und Gedenkak­tiv­itäten statt, um an die Opfer der kom­mu­nis­tis­chen Dik­tatur zu erin­nern.

Bedeu­tung für die zukün­fti­gen Gen­er­a­tio­nen
Der Tag soll daran erin­nern, daß der Kom­mu­nis­mus in Ungarn Men­schen das Leben kostete und Unrecht nicht vergessen wer­den darf (weltweit mehr als ein­hun­dert Mil­lio­nen Opfer). Junge Gen­er­a­tio­nen sollen ler­nen, wie total­itäre Ide­olo­gien Men­schen­rechte ver­let­zen. Das Bewußt­sein für Frieden und echte Frei­heit soll so gesichert und für die Zukun­ft gestärkt wer­den.

🇭🇺 Ez Az ajándékom a mag­yaroknak Február 25-ére:
Rosa von Zehn­le úr – CD 1:
“Kíván­sá­gok az ellent­mondá­sok ellen: 1984/1“
Ezeket (saját) verseket 1984-ben írtam egy NDK‑s börtön­ben. – 2024: Negyven évvel később megzenésítet­tem.
Németh nyelvű CD:
“Wün­sche wider Wider­sprüche: DDR 1984/1”

🇩🇪 Mein Geschenk an die Ungarn zum 25. Feb­ru­ar:
Rosa von Zehn­le úr – CD 1;
“Wün­sche wider Wider­sprüche: DDR 1984/1“
Diese (meine) Gedichte habe ich geschrieben, 1984 im DDR-Knast. – 2024: Vierzig Jahre später, habe ich sie ver­tont.
CD in ungarisch­er Sprache:
“Kíván­sá­gok az ellent­mondá­sok ellen: 1984/1”