🇭🇺 Február 25.: A Magyarország‑i kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja 🇩🇪 25. Februar: Gedenktag für die Opfer der kommunistischen Diktatur in Ungarn

🇭🇺  Február 25.: A Magyarország‑i kom­mu­nis­ta dik­ta­túra áldo­za­tainak emlé­knap­ja 

Az emlé­knap hát­te­re
A Magyar Ország­gyűlés 2000 júni­us 13-án a kom­mu­nis­ta dik­ta­túra áldo­za­tainak hiva­t­alos emlé­knap­já­vá nyil­vá­ní­tot­ta február 25-ét.

🇩🇪 25. Febru­ar: Gedenk­tag für die Opfer der kom­mu­nis­ti­schen Dik­ta­tur in Ungarn

Hin­ter­grund des Gedenk­tags
Der 25. Febru­ar wur­de am 13. Juni.2000 vom unga­ri­schen Par­la­ment zum offi­zi­el­len Gedenk­tag für die Opfer der kom­mu­nis­ti­schen Dik­ta­tur erklärt.

🇭🇺 Ez Az aján­dé­kom a magyaro­knak Február 25-ére:
Rosa von Zehn­le úr – CD 1:
„Kívánsá­gok az ellent­mon­dá­sok ellen: 1984/1„
Eze­ket (saját) ver­se­ket 1984-ben írtam egy NDK‑s bör­tön­ben. – 2024: Negy­ven évvel később meg­ze­né­sí­tet­tem.
Néme­th nyel­vű CD:
„Wün­sche wider Wider­sprü­che: DDR 1984/1“

Ezen a napon,
1947. február 25-én tar­tóz­tat­ták le a szo­v­jet hatósá­gok Kovács Bélát, a Füg­get­len Kis­gazdapárt főtit­ká­rát. Kovác­sot Szi­bé­riá­ba depor­tál­ták, ami az éppen kibon­ta­ko­zó par­la­men­tá­ris demo­krá­cia végét jelen­tet­te Magyar­or­szá­gon.

Apropó:
A 2001. február 25‑i megem­lé­ke­zés nap­já­nak beve­ze­té­sét dön­tő rész­ben a magyar par­la­ment kon­zer­va­tív és anti­kom­mu­nis­ta erői szor­gal­maz­ták, különö­sen az Orbán Vik­tor vezet­te Fidesz. A „régi kom­mu­nis­ták“ (és a mai álde­mo­kra­ták) vagy utó­da­ik ebben nem játs­zot­tak veze­tő sze­re­pet.


Az ese­mé­ny­ek kro­no­ló­giá­ja!

1945 előtt: Kom­mu­nis­ta bes­zi­vár­gás Magyar­or­szá­gra

• 1919: A Kun Béla vezet­te Tanács­köz­tár­saság kom­mu­nis­ta rends­zert hozott lét­re, ame­ly­et 133 nap után a román csa­pa­tok meg­dön­töt­tek.
  A romá­nok magyar­or­szá­gi beava­tko­zá­sát 1919-ben nem a barátság, hanem a különö­sen Erdé­ly felé irá­nyuló geo­po­li­ti­k­ai érde­kek és terü­le­ti igé­ny­ek moti­vál­ták. Az Antant-hat­a­lom által támo­ga­tott Romá­nia fenye­ge­tés­nek tek­in­tet­te a kom­mu­nis­ta Tanács­köz­tár­sasá­got, és kihasznál­ta a kom­mu­nis­ta Magyar­or­szág gyen­ge­sé­gét, hogy megs­ze­rez­ze az irá­nyí­tást.
• 1920–1944: Magyar­or­szág kirá­lyság maradt Hor­thy Miklós alatt, a kom­mu­nis­ta pár­to­kat nagy­ré­szt betil­tot­ták.
• 1944: A Vörös Hads­e­r­eg megs­záll­ta Magyar­or­szá­got és elfo­glal­ta az orszá­got.
  

1945–1949: A kom­mu­nis­ták átvet­ték a hat­al­mat

• 1945: A válasz­tá­sok egyértel­mű győ­zel­met hoz­tak a Kis­gazdapárt szá­má­ra (57%), de a szo­v­jet támo­ga­tá­sú Magyar Kom­mu­nis­ta Párt (MKP) kieről­tet­te a koalí­ciós kor­má­nyt.
• 1946: Magyar­or­szág hiva­t­alosan köz­tár­saság­gá vált, és erő­tel­je­seb lett a kom­mu­nis­ta bef­olyás.
• 1947. február 25.: Kovács Bélát, a Füg­get­len Kis­gazdapárt főtit­ká­rát a szo­v­jet titkoss­zol­gá­lat (NKVD) let­ar­tóztat­ta és Szi­bé­riá­ba depor­tál­ta.
  Ez az ese­mé­ny a par­la­men­tá­ris demo­krá­cia végét jelen­tet­te Magyar­or­szá­gon, mivel meg­mutat­ta a demo­kra­ti­ku­san meg­vá­lasz­tott kor­má­ny tehe­tet­len­sé­gét a szo­v­jet megs­zál­ló és az ország­ban műkö­dő kom­mu­nis­ta erők­kel szem­ben. Kovács let­ar­tóz­ta­tá­sa megny­itot­ta az utat a kom­mu­nis­ták tel­jes hat­a­lomát­vé­telé­hez, akik a követ­ke­ző évek­ben átvet­ték az ország irá­nyí­tá­sát.
• 1948: A kom­mu­nis­ták most tel­je­sen átvet­ték a kor­má­ny irá­nyí­tá­sát, és mega­la­kult a Magyar Dol­go­zók Párt­ja (MDP ) egy­ség­párt.
• 1949: Élet­be lépett a sztá­li­ni alkot­má­ny, és betil­tot­ták az ellen­zé­ki pár­to­kat. Az 1949-es sztá­li­ni alkot­má­ny évti­ze­de­kig érvé­ny­ben maradt Magyar­or­szá­gon, még a kom­mu­niz­mus 1989-es megs­zű­né­se után is. Csak 2011-ben vál­tot­ta fel az új alkot­má­ny, ame­ly­et Orbán Vik­tor kor­má­nya alatt írtak és vezet­tek be. Ez az új alkot­má­ny, más néven „alap­tör­vé­ny”, vég­re való­di szakí­tást jelen­tett a kom­mu­nis­ta múlt­tal, és kie­mel­te a nem­ze­ti érté­ke­ket, a keresz­té­ny hagyomá­n­yo­kat, vala­mi­nt Magyar­or­szág tel­jes és való­di szu­ver­eni­tá­sát.

Az 1950-es évek: Eln­yomás és for­ra­da­lom

• 1949–1956: Töme­ges let­ar­tóz­ta­tá­sok, kira­kat­pe­rek (Rajk-per), kényszer­mun­ka­tá­bor­ok (Rec­sk).
• Okto­ber 23. – Novem­ber 4. 1956: 
  A magyar nép­fel­kelés idős­za­ka, ame­ly­et a szo­v­jet­ek tankok segít­sé­gé­vel ver­tek le.
• 1958: Nagy Imre a reform­kor­má­ny minisz­te­reln­ö­ke volt, és később más for­ra­dal­má­rok­kal együtt végez­ték ki.
  

1960–1989: A kom­mu­nis­ta Magyar­or­szág Kádár veze­té­sé­vel

• 1963: Részle­ges amnesz­tia a poli­ti­k­ai fogly­ok szá­má­ra.
• 1980-as évek: Gaz­dasá­gi válság és növek­vő ellenál­lás a dik­ta­túrá­val szem­ben.

🇩🇪 Mein Geschenk an die Ungarn zum 25. Febru­ar:
Rosa von Zehn­le úr – CD 1;
„Wün­sche wider Wider­sprü­che: DDR 1984/1„
Die­se (mei­ne) Gedich­te habe ich geschrie­ben, 1984 im DDR-Gefäng­nis. – 2024: Vier­zig Jah­re spä­ter, habe ich sie ver­tont.
CD in unga­ri­scher Spra­che:
„Kívánsá­gok az ellent­mon­dá­sok ellen: 1984/1„


Die­ses Datum mar­kiert
die Ver­haf­tung von Béla Kovács, dem Gene­ral­se­kre­tär der Unab­hän­gi­gen Klein­land­wir­te­par­tei, durch sowje­ti­sche Behör­den am 25. Febru­ar 1947. Kovács wur­de nach Sibi­ri­en depor­tiert, was das end­gül­ti­ge Ende ange­hen­den par­la­men­ta­ri­schen Demo­kra­tie in Ungarn bedeu­te­te.

Übri­gens:
Die Ein­füh­rung des Gedenk­tags am 25. Febru­ar im Jahr 2001 wur­de maß­geb­lich von kon­ser­va­ti­ven und anti­kom­mu­nis­ti­schen Kräf­ten im unga­ri­schen Par­la­ment vor­an­ge­trie­ben, ins­be­son­de­re von Fidesz unter Vik­tor Orbán. Die „Alt­kom­mu­nis­ten“ (und heu­ti­gen Schein­de­mo­kra­ten) oder deren Nach­fol­ger spiel­ten dabei kei­ne füh­ren­de Rol­le.

Chro­no­lo­gie der Ereig­nis­se!

Vor 1945: Kom­mu­nis­ti­sche Unter­wan­de­rung Ungarns

• 1919: Die Räte­re­pu­blik unter Béla Kun errich­te­te ein kom­mu­nis­ti­sches Regime, das nach 133 Tagen durch rumä­ni­sche Trup­pen gestürzt wur­de.
  Die rumä­ni­sche Inter­ven­ti­on in Ungarn 1919 war nicht durch Freund­schaft moti­viert, son­dern durch geo­po­li­ti­sche Inter­es­sen und ter­ri­to­ria­le Ansprü­che, ins­be­son­de­re auf Sie­ben­bür­gen. Rumä­ni­en, unter­stützt von den Entente-Mäch­ten, sah die kom­mu­nis­ti­sche Räte­re­pu­blik als Bedro­hung und nutz­te die Schwä­che des kom­mu­nis­ti­schen Ungarns aus, um die Kon­trol­le über die umstrit­te­nen Gebie­te zu sichern.
• 1920–1944: Ungarn blieb ein König­reich unter Miklós Hor­thy, kom­mu­nis­ti­sche Par­tei­en waren weit­ge­hend ver­bo­ten.
• 1944: Die Rote Armee mar­schier­te in Ungarn ein und besetz­te das Land.

1945–1949: Macht­er­grei­fung der Kom­mu­nis­ten

• 1945: Die Wah­len brach­ten einen kla­ren Sieg der Klein­land­wir­te­par­tei (57 %), doch die von der Sowjet­uni­on unter­stütz­te Unga­ri­sche Kom­mu­nis­ti­sche Par­tei (MKP) erzwang eine Koali­ti­ons­re­gie­rung.
• 1946: Ungarn wur­de offi­zi­ell zur Repu­blik, der kom­mu­nis­ti­sche Ein­fluß nahm zu.
• 25. Febru­ar 1947: Béla Kovács, der Gene­ral­se­kre­tär der Unab­hän­gi­gen Klein­land­wir­te­par­tei, wur­de vom sowje­ti­schen Geheim­dienst (NKWD) ver­haf­tet und nach Sibi­ri­en depor­tiert.
  Die­ses Ereig­nis mar­kier­te das Ende der par­la­men­ta­ri­schen Demo­kra­tie in Ungarn, da es die Macht­lo­sig­keit der gewähl­ten Regie­rung gegen­über der sowje­ti­schen Besat­zungs­macht und den kom­mu­nis­ti­schen Kräf­ten im Land zeig­te. Kovács’s Ver­haf­tung ebne­te den Weg für die voll­stän­di­ge Macht­er­grei­fung der Kom­mu­nis­ten, die in den fol­gen­den Jah­ren die Kon­trol­le über das Land über­nah­men.
• 1948: Kom­mu­nis­ten über­nah­men jetzt kom­plett die Kon­trol­le über die Regie­rung, die Ein­heits­par­tei MDP wur­de gegrün­det.
• 1949: Eine sta­li­nis­ti­sche Ver­fas­sung trat in Kraft, Oppo­si­ti­ons­par­tei­en wur­den ver­bo­ten.
  Die sta­li­nis­ti­sche Ver­fas­sung von 1949 blieb in Ungarn über Jahr­zehn­te hin­weg in Kraft, auch nach dem Ende des Kom­mu­nis­mus 1989. Erst 2011 wur­de sie durch eine neue Ver­fas­sung ersetzt, die unter der Regie­rung von Vik­tor Orbán ver­faßt und ein­ge­führt wur­de. Die­se neue Ver­fas­sung, auch als „Grund­ge­setz“ bekannt, mar­kier­te end­lich einen ech­ten Bruch mit der kom­mu­nis­ti­schen Ver­gan­gen­heit und beton­te fort­an natio­na­le Wer­te, christ­li­che Tra­di­tio­nen und die kom­plet­te und ech­te Sou­ve­rä­ni­tät Ungarns.

1950er Jah­re: Unter­drü­ckung und Revo­lu­ti­on

• 1949–1956: Mas­sen­ver­haf­tun­gen, Schau­pro­zes­se (Rajk-Pro­zeß), Zwangs­ar­beits­la­ger (Rec­sk).
• 23. Okto­ber – 4. Novem­ber 1956: Unga­ri­scher Volks­auf­stand, nie­der­ge­schla­gen durch sowje­ti­sche Pan­zer.
• 1958: Imre Nagy war Minis­ter­prä­si­dent der Reform­re­gie­rung und wur­de mit ande­ren Revo­lu­tio­nä­ren hin­ge­rich­tet.

1960–1989: Kom­mu­nis­ti­sches Ungarn unter Kádár

• 1963: Teil­am­nes­tie für poli­ti­sche Gefan­ge­ne.
• 1980er: Wirt­schafts­kri­se und wach­sen­der Wider­stand gegen die Dik­ta­tur.

A Kom­mu­niz­mus Áldo­za­tainak Magyar Emlé­knap­ja
2001 óta álla­mi ünnep­sé­gek­kel, kos­zorú­zás­sal és kul­turá­lis pro­gra­mok­kal emlé­kez­nek meg február 25-én a kom­mu­niz­mus áldo­za­tairól. Az emlé­knap a múlt fel­dol­go­zá­sát és a kom­mu­nis­ta üldö­zés több mil­lió áldo­za­tá­nak emlé­két szol­gál­ja. Az iskolák­ban a kom­mu­nizmust igaz­ság­talan rez­sim­ként tanít­ják. A ren­dez­vé­ny­ek között sze­re­pel­nek a hiva­t­alos buda­pes­ti megem­lé­ke­ző pro­gra­mok, a Gel­lért-hegyi kos­zorú­zá­sok, az isko­lai megem­lé­ke­zé­sek, vala­mi­nt regi­oná­lis kiál­lí­tá­sok és külön­le­ges ren­dez­vé­ny­ek múze­u­mok­ban és tem­plo­mok­ban.

A buda­pes­ti Ter­ror Háza
egy múze­um, ame­ly a két magyar­or­szá­gi tota­li­tá­ri­us rends­zer: a náci dik­ta­túra (1944–1945) és a kom­mu­nis­ta kors­zak (1949–1989) áldo­za­tainak állít emlé­ket. Az egy­ko­ri ÁVH (Állam­vé­del­mi Hatóság, német­re for­dít­va Áll­am­biz­tonsá­gi Ügyn­ök­ség) épü­le­té­ben talál­ha­tó, és doku­men­tál­ja az emlí­tett rez­simek által végre­haj­tott atro­ci­tá­so­kat és eln­yomá­so­kat.

A február 25‑i
emlé­kna­pon továb­bi ren­dez­vé­ny­ek­kel és megem­lé­ke­ző tevé­ke­ny­sé­gek­kel emlé­kez­nek meg ott a kom­mu­nis­ta dik­ta­túra áldo­za­tairól.

Az emlé­knap jelen­tő­sé­ge a jövő­be­li generá­ciók szá­má­ra
A nap cél­ja, hogy emlé­kez­tes­sen ben­nünket: a kom­mu­niz­mus embe­rek éle­té­be került Magyar­or­szá­gon, és nem sza­bad elfe­lej­te­ni az igaz­ság­tal­an­sá­got (több mint száz­mil­lió áldo­zat világs­zer­te). A fia­tal generá­ció­knak meg kell tanul­niuk, hogy a tota­li­tá­ri­us ideoló­giák hogyan sértik az embe­ri jogo­kat. Igy lehet erő­sí­te­ni és biz­to­sí­ta­ni a béke és a való­di sza­bad­ság tuda­tos megőr­zé­sét.

Der unga­ri­sche Gedenk­tag für die Opfer des Kom­mu­nis­mus
Seit 2001 wird am 25. Febru­ar mit staat­li­chen Zere­mo­nien, Kranz­nie­der­le­gun­gen und Bil­dungs­pro­gram­men an die Opfer des Kom­mu­nis­mus erin­nert. Der Gedenk­tag dient der Auf­ar­bei­tung der Ver­gan­gen­heit und der Erin­ne­rung an die Mil­lio­nen Opfer kom­mu­nis­ti­scher Ver­fol­gung. In Schu­len wird der Kom­mu­nis­mus als Unrechts­re­gime the­ma­ti­siert. Zu den Ereig­nis­sen gehö­ren offi­zi­el­le Gedenk­ver­an­stal­tun­gen in Buda­pest, Kranz­nie­der­le­gun­gen am Gel­lért­berg, Gedenk­ak­tio­nen in Schu­len sowie regio­na­le Aus­stel­lun­gen und Son­der­ver­an­stal­tun­gen in Muse­en und Kir­chen.

Das Haus des Ter­rors
in Buda­pest ist ein Muse­um, das an die Opfer der bei­den tota­li­tä­ren Regime in Ungarn erin­nert: der Nazi-Dik­ta­tur (1944–1945) und der kom­mu­nis­ti­schen Ära (1949–1989). Es befin­det sich im Gebäu­de der ehe­ma­li­gen (ÁVH (Állam­vé­del­mi Hatóság, was auf Deutsch als die Staats­schutz­be­hör­de über­setzt wer­den kann) und doku­men­tiert die Gräu­el­ta­ten und Repres­sio­nen, die von die­sen Regi­men aus­ge­übt wur­den.

Am Gedenk­tag, dem 25. Febru­ar,
fin­den dort auch ver­stär­ken­de Ver­an­stal­tun­gen und Gedenk­ak­ti­vi­tä­ten statt, um an die Opfer der kom­mu­nis­ti­schen Dik­ta­tur zu erin­nern.

Bedeu­tung für die zukünf­ti­gen Gene­ra­tio­nen
Der Tag soll dar­an erin­nern, daß der Kom­mu­nis­mus in Ungarn Men­schen das Leben kos­te­te und Unrecht nicht ver­ges­sen wer­den darf (welt­weit mehr als ein­hun­dert Mil­lio­nen Opfer). Jun­ge Gene­ra­tio­nen sol­len ler­nen, wie tota­li­tä­re Ideo­lo­gien Men­schen­rech­te ver­let­zen. Das Bewußt­sein für Frie­den und ech­te Frei­heit soll so gesi­chert und für die Zukunft gestärkt wer­den.

🇭🇺 Ez Az aján­dé­kom a magyaro­knak Február 25-ére:
Rosa von Zehn­le úr – CD 1:
„Kívánsá­gok az ellent­mon­dá­sok ellen: 1984/1„
Eze­ket (saját) ver­se­ket 1984-ben írtam egy NDK‑s bör­tön­ben. – 2024: Negy­ven évvel később meg­ze­né­sí­tet­tem.
Néme­th nyel­vű CD:
„Wün­sche wider Wider­sprü­che: DDR 1984/1“

🇩🇪 Mein Geschenk an die Ungarn zum 25. Febru­ar:
Rosa von Zehn­le úr – CD 1;
„Wün­sche wider Wider­sprü­che: DDR 1984/1„
Die­se (mei­ne) Gedich­te habe ich geschrie­ben, 1984 im DDR-Knast. – 2024: Vier­zig Jah­re spä­ter, habe ich sie ver­tont.
CD in unga­ri­scher Spra­che:
„Kívánsá­gok az ellent­mon­dá­sok ellen: 1984/1“