🇩🇪 26. Mai: Tag der ungarischen Helden 🇭🇺 Május 26.: Magyar Hősök Napja

Die­sen Arti­kel anhö­ren

🇩🇪 Er ist ein bedeu­ten­der Gedenk­tag in Ungarn, der den gefal­le­nen Sol­da­ten und zivi­len Opfern gewid­met ist, die für das Vater­land ihr Leben lie­ßen.

Die­ser Tag wur­de im frü­hen 20. Jahr­hun­dert ins Leben geru­fen und hat sich seit­dem als wich­ti­ger Bestand­teil der unga­ri­schen Erin­ne­rungs­kul­tur eta­bliert.

Der unga­ri­sche Tag der Hel­den wird jeden letz­ten Sonn­tag im Mai began­gen.

🇭🇺 Fon­tos emlé­knap Magyar­or­szá­gon, ame­ly­et az ele­sett katoná­knak és civil áldo­za­to­knak szen­tel­nek, akik éle­tü­ket adt­ák a hazá­ért.

Ez a nap a 20. század ele­jén ala­kult ki, és azó­ta a magyar emlé­ke­zé­s­kul­túra fon­tos rés­zé­vé vált.

A Magyar Hős­ök Nap­ját min­dig május utolsó vasár­nap­ján ünne­pel­jük.

🇩🇪 Hier eine klei­ne Rück­erin­ne­rung zu die­sem Gedenk­tag.

Erst­erwäh­nung und Ein­füh­rung (1924):
Der Tag der unga­ri­schen Hel­den wur­de 1924 offi­zi­ell ein­ge­führt. In den Jah­ren nach dem Ers­ten Welt­krieg, ins­be­son­de­re nach den schwe­ren Ver­lus­ten durch den Ver­trag von Tria­non, ent­schied die dama­li­ge unga­ri­sche Regie­rung, einen spe­zi­el­len Gedenk­tag zu schaf­fen, um der gefal­le­nen Hel­den zu geden­ken und die natio­na­le Ein­heit zu stär­ken.

Zwi­schen­kriegs­zeit und Zwei­ter Welt­krieg (1924–1945)
In der Zwi­schen­kriegs­zeit dien­te der Gedenk­tag nicht der Erin­ne­rung an die Opfer des Ers­ten Welt­kriegs (aber auch der ande­ren ver­gan­ge­nen krie­ge­ri­schen Kon­flik­te) und der Stär­kung des natio­na­len Zusam­men­halts. Wäh­rend des Zwei­ten Welt­kriegs wur­de der Tag wei­ter­hin began­gen und erwei­ter­te sei­nen Fokus auf die neu­en Opfer des Krie­ges.

Kom­mu­nis­ti­sche Ära (1949–1989)
Nach dem Zwei­ten Welt­krieg und der Macht­über­nah­me der Kom­mu­nis­ten wur­de der Tag der unga­ri­schen Hel­den abge­schafft und das kom­mu­nis­ti­sche Regime führ­te statt­des­sen ande­re Gedenk­ta­ge ein, die den ideo­lo­gi­schen Vor­stel­lun­gen ent­spra­chen und die Hel­den der Arbei­ter­klas­se fei­er­ten.

Wie­der­ein­füh­rung nach der Wen­de (1990)
Nach dem Fall des Kom­mu­nis­mus und der Demo­kra­ti­sie­rung Ungarns wur­de der Tag der unga­ri­schen Hel­den 1990 wie­der ein­ge­führt.

Moder­ne Pra­xis und Bedeu­tung (seit 1990)
Seit sei­ner Wie­der­ein­füh­rung wird der Tag der unga­ri­schen Hel­den wie­der regel­mä­ßig began­gen. Offi­zi­el­le Zere­mo­nien, Kranz­nie­der­le­gun­gen und Gedenk­ver­an­stal­tun­gen fin­den im gan­zen Land statt, aber auch Schu­len und öffent­li­che Insti­tu­tio­nen orga­ni­sie­ren beson­de­re Pro­gram­me, um die jün­ge­ren Gene­ra­tio­nen über die Bedeu­tung die­ses Tages auf­zu­klä­ren.

Resü­mee
Der Tag der unga­ri­schen Hel­den hat eine beweg­te Geschich­te, die von den Nach­kriegs­jah­ren des Ers­ten Welt­kriegs über die kom­mu­nis­ti­sche Ära bis zur heu­ti­gen Zeit reicht und er sym­bo­li­siert die Opfer­be­reit­schaft und den Patrio­tis­mus der unga­ri­schen Bevöl­ke­rung. Durch die jähr­li­chen Gedenk­ver­an­stal­tun­gen wird die Erin­ne­rung an die vie­len Opfer, auch die der Revo­lu­ti­on von 1848/49 wach­ge­hal­ten und die Bedeu­tung von Frei­heit und Unab­hän­gig­keit betont.
Die­ser Tag dient dazu, die frei­heit­li­chen Errun­gen­schaf­ten und das Leid der Vor­fah­ren zu wür­di­gen, zu bewah­ren und unver­ges­sen zu ach­ten.

Text­aus­zug von Kár­pá­tia: „Hős­ök”:
„Wo ist mei­ne Hei­mat, wo mei­ne Mut­ter mich gebo­ren hat
Das Land, wofür ich mein Blut ver­gie­ßen wür­de
Laß den Sturm wehen,
laß den Sturm rei­ßen
sei ein guter, ein treu­er Ungar …“

Das kom­plet­te Video dazu hier:
https://www.youtube.com/watch?v=_kRZ68co3l4

🇭🇺 Íme egy rövid viss­za­tek­in­tés erre az emlé­knapra.

Első emlí­té­se és beve­ze­té­se (1924):
A magyar hős­ök nap­ját hiva­t­alosan 1924-ben vezet­ték be. Az első világ­há­borút köve­tő évek­ben, különö­sen a tria­no­ni köte­le­zős­zer­ző­dés okoz­ta súly­os vesz­te­ségek után az akko­ri magyar kor­má­ny úgy dön­tött, hogy az ele­sett hős­ök emlé­ké­re és a nem­ze­ti egy­ség erő­sí­té­sé­re külön emlé­knapot hoz lét­re.


A két világ­há­ború közöt­ti idős­zak és a máso­dik világ­há­ború (1924–1945)
A két világ­há­ború közöt­ti idős­zak­ban az emlé­knap nem az első világ­há­ború (de más múlt­be­li fegy­ve­res kon­flik­tusok) áldo­za­tainak emlé­két és a nem­ze­ti öss­zet­arto­zás erő­sí­té­sét szol­gál­ta. A máso­dik világ­há­ború ide­jén a napot továb­bra is megtartot­ták, és a háború új áldo­za­tai­ra is kiter­jesz­tet­ték a hang­s­ú­lyt.


A kom­mu­nis­ta kors­zak (1949–1989)
A máso­dik világ­há­ború és a kom­mu­nis­ta hat­a­lomát­vé­tel után a Magyar Hős­ök Nap­ját eltöröl­ték, és a kom­mu­nis­ta rends­zer más, az akko­ri ideoló­gi­ai elkép­zelé­se­knek meg­felelő, a mun­kás­osz­tá­ly hőseit ünne­plő emlé­kna­po­kat veze­tett be hely­et­te.


Újbó­li beve­ze­tés a rends­zer­vál­tás után (1990)
A kom­mu­niz­mus buká­sa és Magyar­or­szág demo­kra­ti­zá­ló­dá­sa után, 1990-ben újra beve­zet­ték a Magyar Hős­ök Nap­ját.


A modern gya­kor­lat és jelen­tő­sé­ge (1990 óta)
A Magyar Hős­ök Nap­ját az újbó­li beve­ze­té­se óta ismét rends­ze­re­sen megün­ne­plik. Országs­zer­te zajla­nak hiva­t­alos ünnep­ségek, kos­zorú­zá­sok, megem­lé­ke­zé­sek, de iskolák és közin­téz­mé­ny­ek külön is szer­vez­nek pro­gra­mo­kat, hogy fel­vilá­go­s­ítsák a fia­ta­l­abb generá­ció­kat e nap jelen­tő­sé­gé­ről.


Öss­ze­fo­glaló
A Magyar Hős­ök nap­já­nak, az első világ­há­ború utá­ni évek­től a kom­mu­nis­ta kors­za­kon át egé­s­zen nap­ja­in­kig ese­mé­ny­dús tör­té­ne­te van,
és a magyar nép áldo­zat­váll­alá­sát és haza­sze­re­te­tét szim­bo­li­zál­ja. Az éven­te megren­de­zett megem­lé­ke­zé­sek élet­ben tartják a sok áldo­zat emlé­két, köz­tük az 1848/49-es for­ra­da­lom áldo­za­tainak emlé­két, és hang­s­ú­ly­oz­zák a sza­bad­ság és füg­get­len­ség fon­tos­sá­gát.
Ez a nap a sza­bad­ság vív­má­n­ya­inak és az előd­ök szen­ve­dés­ei­nek tisz­te­le­tét, megőr­zé­sét és emlé­két szol­gál­ja.


Szö­ve­gré­szlet Kár­pá­tia: „Hős­ök”:
„Hol van hazám, hol szült az én anyám
A föld miért a vérem ontanám
Sújt­son, tép­jen vihar Légy jó

légy hű magyar …“


A tel­jes videó itt:
https://www.youtube.com/watch?v=_kRZ68co3l4


Rosa von Zehn­le úr
Újud­var, 2024.05.25.

https://175er-verlag.org/.recherchiert/archive/1952
https://1956-hirek.org/1952


Views: 3

Wird vor dem For­mu­lar ange­zeigt

Schreibe einen Kommentar: Anmeldung ist erforderlich. / Írj megjegyzést: regisztráció szükséges.

🇩🇪 Aufsätze und Texte die ebenfalls interessant sind! 🇭🇺 Esszék és szövegek, amelyek szintén érdekesek!

🇭🇺 „Cigánykarácsony Somogyszentpálon” (magyarul énekelve) 🇩🇪 „Cigány-Weihnacht in Somogyszentpál“ (Deutsch gesungen)🇭🇺 „Cigánykarácsony Somogyszentpálon” (magyarul énekelve) 🇩🇪 „Cigány-Weihnacht in Somogyszentpál“ (Deutsch gesungen)

Die­sen Arti­kel anhö­ren 🇭🇺 Karác­sonyi aján­dé­kom Somo­gyszent­pál lakóinak és közös­sé­gé­nek, karác­sonyi éne­kem. 🇩🇪 Weih­nachts­ge­schenk an die Ein­woh­ner und an die Gemein­de von Somo­gyszent­pál, mein Weih­nachts­lied.

🇩🇪 4. Juni 1920: Der Schandvertrag von Trianon 🇭🇺 1920. június 4.: A szégyenletes trianoni diktátum!🇩🇪 4. Juni 1920: Der Schandvertrag von Trianon 🇭🇺 1920. június 4.: A szégyenletes trianoni diktátum!

Die­sen Arti­kel anhö­ren 🇩🇪 Das auf­ge­zwun­ge­ne Abkom­men (fälsch­li­cher­wei­se als Frie­dens­ver­trag bezeich­net, aber ein Han­dels­ver­trag war) von Tria­non wur­de am 4. Juni 1920 unter­zeich­net und hat­te