🇭🇺 Az 1956-os ma­gyar for­ra­da­lom 70. év­for­duló­ja: A tör­tén­e­lem me­gőr­zé­se – Az em­lé­ke­zés for­má­lá­sa 🇩🇪 70. Jah­res­tag der Un­ga­ri­schen Re­vo­lu­ti­on von 1956: Ge­schich­te be­wah­ren – Er­in­ne­rung gestalten

🇭🇺 Az 1956-os ma­gyar for­ra­da­lom het­ve­ne­dik év­for­duló­ja al­kal­má­ból egy át­fo­gó két­nyel­vű kul­túra- és em­lék­pro­jek­tet hoz­tam lét­re.
Íme a tel­jes, 6 old­a­las re­klám!
🇩🇪 An­läß­lich des 70. Jah­res­ta­ges der Un­ga­ri­schen Re­vo­lu­ti­on von 1956 ha­be ich ein um­fas­sen­des zwei­spra­chi­ges Kul­tur- und Er­in­ne­rungs­pro­jekt ins Le­ben ge­ru­fen.
Hier die kom­plet­te 6‑seitige Reklame!

🇭🇺 A 2025 és 2027 kö­zöt­ti idős­zak­ban
meg­való­suló kez­de­mé­nye­zés cél­ja, ho­gy me­gőriz­ze a hite­les szem­tanúk viss­z­aem­lé­ke­zé­seit a fe­le­dé­s­től, és a tör­té­nel­mi ese­mé­ny­e­ket so­kré­tű mű­vés­ze­ti for­mák­ban tegye élő­vé a mai és a kö­vet­ke­ző ge­nerá­ciók szá­má­ra.

A ki­in­duló­pont: Egy el­fe­le­dett szem­tanú­könyv
Mun­kám alap­ját Szűcs Lá­szló mű­ve ké­pe­zi, ame­ly az 1956-os ese­mé­ny­e­ket mu­tat­ja be a pol­gá­ri De­bre­cen­ben. A tör­té­nel­mi do­ku­men­tum­mal és a szer­ző ma már ki­len­c­ve­né­ves öz­vegyé­vel, Hor­váth Erz­sé­bet­tel való sze­mé­lyes talál­ko­zás adta meg a dön­tő ösz­tön­zést az egé­sz váll­al­ko­zás­hoz. E talál­ko­zás nyomán nemc­sak az a dön­tés szü­le­tett meg, ho­gy a köny­vet a kia­dóm­ban első al­ka­lom­mal né­me­tül adom ki, hanem az is, ho­gy jegy­ze­tek­kel el­lá­tott új kia­dás­ban Ma­gyar­or­szá­gon is­mét hoz­zá­fé­rhe­tő­vé tes­zem.

Drá­mai fel­dol­go­zás: A szín­mű
Az ese­mé­ny­ek szín­pa­dra ál­lí­tá­sá­ra megs­zü­le­tett a „13 nap De­bre­cen­ben, 1956” cí­mű él­mé­nyszerű szín­mű. Ez a me­gra­g­adó szín­há­zi al­ko­tás a ma­ga tel­jes drá­maisá­gá­ban vilá­gít­ja meg a fel­kelést, és több­fé­le vál­to­zat­ban áll ren­del­ke­zés­re: a na­gy­szín­pa­di vál­to­zat mel­lett kü­lön is­ko­lai és if­júsá­gi vál­to­zat, va­la­mi­nt ka­ma­ra­darab is kés­zült. Így a tör­té­nel­mi an­yag kü­lön­bö­ző előa­dá­si ke­re­tek kö­zött és el­té­rő ko­rosz­tá­ly­ok szá­má­ra is hoz­zá­fé­rhe­tő­vé vá­lik.

Iro­dal­mi ki­bon­ta­ko­zás: A re­gé­ny
A tör­té­nel­mi té­nyek­re, va­la­mi­nt Szűcs Lá­szló és Hor­váth Erz­sé­bet sze­mé­lyes élettör­té­ne­té­re épít­ve to­vább bő­ví­tet­tem az al­ko­tói mun­kát. A De­bre­cent, Mis­kol­cot és Bu­da­pes­tet fel­ölelő, na­gys­za­bá­sú re­gé­ny kö­zép­pontjá­ban egy mé­ly em­be­ri sze­rel­mi tör­té­net áll, ame­ly el­vá­lasz­t­hat­at­la­nul öss­ze­fon­ja azo­knak a na­po­knak a po­li­ti­k­ai for­du­la­tait az egyé­ni em­be­ri sor­sok­kal. A mű így öt­vö­zi a tör­té­nel­mi do­ku­men­tá­lást az el­mé­lyült el­bes­zé­lő mű­vés­zet­tel.

Zen­ei mű­vek és kom­po­zí­ciók
A tör­té­nel­mi el­bes­zé­lést ki­fe­je­zet­ten er­re a cél­ra al­ko­tott zen­ei mű­vek so­ra kí­sé­ri és mé­lyí­ti el. A ze­ne­mű­vek a drá­mai hang­vé­telű al­ko­tás­ok­tól, mint a „133 nap vörös ter­ror” és a „Né­p­fel­kelés 1956”, egé­s­zen az em­lé­ke­zés mél­tóság­tel­jes mű­vei­ig, pél­dául az „Em­lé­kez­ni… so­ha nem fe­led­ni!” cí­mű al­ko­tá­sig ter­jed­nek. Ezek a ze­ne­mű­vek érzel­mi mé­ly­sé­get ad­nak a drá­mai ese­mé­ny­e­knek, és öss­ze­kö­tő kapc­sot te­rem­te­nek az írott szó és a szín­pad kö­zött.

Híd a fi­a­ta­lok­hoz: Ké­pre­gé­ny és if­júsá­gi re­gé­ny
A pro­jekt egy­ik kie­melt cél­ja, ho­gy a tör­té­nel­mi igaz­sá­got a fi­a­ta­l­abb ge­nerá­cióhoz is el­jut­tas­sa. A kez­de­mé­nye­zés 2027-től if­júsá­gi ké­pre­gén­nyel és if­júsá­gi re­gén­nyel bő­vül. Ezek valós alap­ját két bu­da­pes­ti szom­széd fiú, Gyu­la (12 éves) és Já­nos (13 éves) il­lusz­trált na­plói ad­ják, ame­ly­ek­ben a két gy­er­mek sa­ját köz­vet­len ta­pasz­tala­tai alap­ján ör­ökí­tet­te meg az 1956-os for­ra­da­lom ese­mé­ny­eit.

Meg­hí­vás az em­lé­ke­zés­re
Ez a pro­jekt a ma­gyar nép sza­bad­sághar­cá­nak élő em­lék­mű­ve kí­ván len­ni. A tör­té­nel­mi ku­ta­tást, a for­dí­tást és az önál­ló mű­vé­s­zi al­ko­tó­mun­kát az em­lé­ke­zet­kul­túra szol­gá­la­tá­ban egy­e­sí­ti.

Meg­jegy­zés a pro­jekt­hez és gon­do­la­té­b­resz­tőként
Az 1956-os ma­gyar for­ra­da­lom 70. év­for­duló­já­ra kés­zülő két­nyel­vű össz­pro­jekt­be il­leszked­ve ny­il­vá­nos le­ve­lem – „Élő hős­ök, holt em­lék­mű­vek va­gy holt hős­ök, élő em­lék­mű­vek?” – mé­ly­ebb gon­dol­ko­dás­ra ösz­tönöz az em­lé­ke­zés lé­nye­gé­ről.

A tel­jes ta­nul­má­ny itt ol­vas­ha­tó:
https://1956-hirek.org/8765

🇩🇪 Im Zeit­raum von 2025 bis 2027
wid­met sich die­ses Vor­ha­ben der Auf­ga­be, au­then­ti­sche Zeit­zeu­gen­schaft vor dem Ver­ges­sen zu be­wah­ren und die ge­schicht­li­chen Er­eig­nis­se in viel­fäl­ti­gen künst­le­ri­schen For­men für heu­ti­ge und nach­fol­gen­de Ge­ne­ra­tio­nen le­ben­dig zu hal­ten.

Der Aus­gangs­punkt: Ein ver­ges­se­nes Zeit­zeu­gen­buch
Den Grund­stein für mei­ne Ar­beit legt das Werk von Lá­szló Szűcs über die Ge­scheh­nis­se des Jah­res 1956 in der bür­ger­li­chen Stadt De­bre­cen. Die per­sön­li­che Be­geg­nung mit die­sem his­to­ri­schen Do­ku­ment und der heu­te neun­zig­jäh­ri­gen Wit­we des Au­tors, Erz­sé­bet Hor­váth, gab den ent­schei­den­den An­stoß für das ge­sam­te Un­ter­fan­gen. Aus die­ser Be­geg­nung ent­stand nicht nur der Ent­schluß, das Buch erst­mals ins Deut­sche zu über­set­zen, son­dern es gleich­zei­tig in ei­ner kom­men­tier­ten Neu­auf­la­ge auch in Un­garn wie­der zu­gäng­lich zu ma­chen.

Dra­ma­ti­sche Auf­ar­bei­tung: Das Thea­ter­dra­ma
Um die Er­eig­nis­se auf die Büh­ne zu brin­gen, ent­stand das Er­leb­nis­schau­spiel „13 Ta­ge De­bre­cen 1956“. Die­ses pa­cken­de Thea­ter­stück be­leuch­tet den Auf­stand in all sei­ner Dra­ma­tik und steht in ver­schie­de­nen Fas­sun­gen zur Ver­fü­gung: ne­ben ei­ner Aus­ar­bei­tung für die gro­ße Büh­nen­fas­sung exis­tie­ren ei­ne ge­ziel­te Schul- und Ju­gend­ver­si­on so­wie ei­ne Kam­mer­spiel­fas­sung. Da­durch wird der Stoff für un­ter­schied­li­che Auf­füh­rungs­rah­men und Al­ters­grup­pen greif­bar.

Li­te­ra­ri­sche Ent­fal­tung
Der Ro­man auf­bau­end auf den his­to­ri­schen Tat­sa­chen und der per­sön­li­chen Le­bens­ge­schich­te von Lá­szló Szűcs und Erz­sé­bet Hor­váth ha­be ich das li­te­ra­ri­sche Schaf­fen er­wei­tert. Im Zen­trum des groß an­ge­leg­ten Ro­mans über De­bre­cen, Mis­kolc und Bu­da­pest steht ei­ne tief­grün­di­ge Lie­bes­ge­schich­te, wel­che die po­li­ti­schen Um­brü­che je­ner Ta­ge un­ver­rück­bar mit dem mensch­li­chen Schick­sal ver­webt. So ver­bin­det das Werk his­to­ri­sche Do­ku­men­ta­ti­on mit durch­drin­gen­der Er­zähl­kunst.

Mu­si­ka­li­sche Wer­ke und Kom­po­si­tio­nen
Die his­to­ri­sche Er­zäh­lung wird durch ei­ne Rei­he ei­gens ge­schaf­fe­ner Mu­sik­wer­ke be­glei­tet und ver­tieft. Die mu­si­ka­li­schen Schöp­fun­gen rei­chen von dra­ma­ti­schen Ver­to­nun­gen wie „133 Ta­ge ro­ter Ter­ror“ und „Volks­auf­stand 1956“ bis hin zu ge­tra­ge­nen Wer­ken des Ge­den­kens wie „Er­in­nern… nie­mals ver­ges­sen!“. Die­se Mu­sik­stü­cke ver­lei­hen den dra­ma­ti­schen Er­eig­nis­sen ei­ne emo­tio­na­le Tie­fe und bil­den ein ver­bin­den­des Ele­ment zwi­schen Text und Büh­ne.

Brü­cke zur Ju­gend
Co­mic und Ju­gend­ro­man Ein we­sent­li­cher Schwer­punkt liegt auf der Ver­mitt­lung his­to­ri­scher Wahr­heit an die jün­ge­re Ge­ne­ra­ti­on. Ab 2027 wird das Pro­jekt durch ei­nen Ju­gend-Co­mic so­wie ei­nen Ju­gend­ro­man er­wei­tert. Als rea­le Grund­la­ge die­nen hier­für die il­lus­trier­ten Ta­ge­bü­cher zwei­er Bu­da­pes­ter Nach­bars­kin­der, Gyu­la (12) und Já­nos (13), die das Ge­sche­hen der Re­vo­lu­ti­on von 1956 aus ih­rem un­mit­tel­ba­ren Er­le­ben her­aus fest­ge­hal­ten ha­ben.

Ein­la­dung zum Ge­den­ken
Die­ses Pro­jekt ver­steht sich als le­ben­di­ges Denk­mal für den Frei­heits­kampf des un­ga­ri­schen Vol­kes. Es ver­bin­det his­to­ri­sche For­schung, Über­set­zung und ei­gen­stän­di­ges künst­le­ri­sches Schaf­fen zu ei­nem Werk im Diens­te der Er­in­ne­rungs­kul­tur.

An­mer­kung zum Pro­jekt und Denk­an­stoß
Ein­ge­bet­tet in das zwei­spra­chi­ge Ge­samt­pro­jekt zum 70. Jah­res­tag der Un­ga­ri­schen Re­vo­lu­ti­on von 1956 regt mein öf­fent­li­cher Brief „Le­ben­de Hel­den, to­te Denk­mä­ler oder to­te Hel­den, le­ben­de Denk­mä­ler?“ zum tie­fe­ren Nach­den­ken über das We­sen der Er­in­ne­rung an.
Kom­plet­ter Auf­satz bit­te hier:
https://1956-hirek.org/8765